A társadalmi nem (olvasmány)

Mint az első modulban kifejtettük, az LMBTQI+ kifejezés első három betűje a szexualitásra vonatkozik, a T és az I viszont a nemi identitásra, illetve a biológiai nemi jegyekre. A „T” jelentése: transz. Ez egy ernyőfogalom, amely különböző élethelyzeteket takar. Az „I” jelentése: interszex.

A társadalmi nem azokat a társadalmi-történelmi és kulturális szerepeket foglalja össze, amelyeket az emberek jellemzően születéskor kijelölt nemük alapján kapnak. 

A társadalmi nembe tartozik mindaz, amit egy adott kultúra a nőkhöz, illetve a férfiakhoz kapcsol egy adott történelmi időszakban: társadalmi normák, jellemzők, viselkedés, öltözködés stb. 

A társadalmi nem kultúránként és időben változó. 

A társadalmi nem leírható az alábbi három elem kombinációjával: 

• Születéskor kijelölt biológiai nem
• Nemi identitás
• Nemi önkifejezés. 

A társadalmi nem mindhárom aspektusára igaz, hogy nemcsak bináris formában léteznek: 

• Az interszex embereknél a biológiai nemi jegyek olyan variációi jelentkeznek, amelyek nem sorolhatók egyértelműen a férfi/nő kategóriákba;
• A nem-bináris emberek nemi identitása olyan variáció, amely nem sorolható be egyértelműen a férfi vagy női nemi identitásba;
• A „férfias nők”, „nőies férfiak”, butch leszbikusok vagy metroszexuális férfiak pedig arra példa, hogy a nemi önkifejezés sem egyértelműen sorolható be a férfias vagy nőies kategóriákba. 

Arra is több variáció létezik, hogy a társadalmi nem három aspektusa hogyan viszonyul egymáshoz; ezt a következő olvasmány fejti ki.

A fentiekből látható, hogy a kétpólusú (bináris) kategóriák nem elegendők a nem leírására. Ezeket a bináris kategóriákat nem a természet alkotta; a természetben a nemi szervek, kromoszómák és más „biológiai nemi jegyek” számos változata létezik. Szintén természetes az, hogy különbözőképpen tapasztaljuk meg a testünket, különbözőek a motivációink, preferenciáink és vágyaink. A természet nem határozza meg, hol a határ a „férfi” és a „nő” között, vagy hogy hol a határa a „normális” szexualitásnak. Azt sem a természet határozza meg, hogy milyen öltözködés vagy testbeszéd „egészséges” vagy „illik” a testünkhöz. Ezeket a kategóriákat az emberek alkották.