Kliensek belső konfliktusai (olvasmány)

Speciális etikai probléma merül fel, ha egy LMB kliens azzal a kéréssel fordul hozzád, hogy segíts megváltoztatni a szexuális irányultságát. Ebben az esetben az etikai alapelvek konfliktusba kerülnek azzal a megközelítéssel, hogy tiszteletben kell tartani a kliens értékrendjét és igényeit. Hogyan szerződhetnél arra, hogy „megváltoztatod” a kliens szexuális irányultságát és ugyanakkor tiszteletben tartod az integritását? A 6. modulban kifejtettük, hogy a konverziós terápia káros módszer és a tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a szexuális irányultság külső behatással nem változtatható meg. 

Ennek a dilemmának a kezeléséhez fontos, hogy átlásd, milyen belső konfliktusokat élhet át egy LMB kliens. Ezek külső vagy belső tünetekben nyilvánulhatnak meg, például:

• szorongás,
• depresszió,
• alacsony önértékelés,
• érzelmi distressz,
• magányérzés.

A konfliktus lehetséges forrásai:

• a társadalom heteroszexizmusa és homoszexualitásról alkotott negatív képe,
• a kliens kulturális közege: lehet, hogy explicit módon elítéli a heteroszexuálistól eltérő szexuális orientációkat, vagy adott marginalizált csoportban a heteroszexualitás privilégiumokkal jár, vagy a kulturális különbségek miatt a kliens egyik csoportjához tartozó embereket a másik csoport kirekeszti,
• vallás: a legtöbb vallás heteroszexista és negatív vagy ellenséges attitűdökkel viseltetik a homoszexualitás és az LMB emberek és kapcsolatok iránt (bár vannak olyan vallási csoportok és közösségek, amelyek progresszívek ilyen szempontból; mentálhigiénés szakemberként jó, ha ismered ezeket).

Sokak számára kulturális vagy vallási hátterük identitásuk fontos része vagy az egyetlen támogató közösségük, és ha ez nem egyeztethető össze a személy szexuális irányultságával, az személyközi konfliktusokhoz vezethet. Ilyenkor egyesek úgy vélik, egyszerűbb „megszabadulni” a nem kívánatos elemtől.

Mivel a jelenlegi bizonyítékok arra mutatnak, hogy a konverziós terápiák és ideológiák rendkívül károsak, szakmaiatlan és etikátlan ilyen kezelést felajánlani a hívónak. Tehát mit tegyél, ha a kliens arra kér, változtasd meg a szexuális irányultságát? Azt javasoljuk, helyezkedj viszonylag semleges álláspontra: ne ígérd meg, hogy megváltoztatod a kliens szexuális irányultságát, de maradj nyitott és fogadd el, hogyan érez a szexualitásával kapcsolatban. Ha ugyanis túl nyersen fejezed ki a véleményedet a konverziós terápiákról, a kliens megtámadva érezheti magát és inkább másik terapeutát kér meg, hogy segítsen megváltoznia. Mielőtt megállapítjátok a terápia célját, érdemes feltérképezned az alábbiakat: 

• milyen előítéletei vannak a kliensnek a szexualitással kapcsolatban,
• milyen intra- és interperszonális konfliktusok húzódnak meg a kérése mögött,
• mi lenne számára elfogadható identitás vagy életforma. 

Ilyen helyzetben terapeutaként pszichoedukációs szereped is van: tájékoztasd a klienst a konverziós terápiákról, a szexuális irányultságról stb. Segíthet, ha a terápia céljának meghatározását dinamikus folyamatként kezelitek, és az első szerződés a kliens önismeretének elmélyítésére vonatkozik (nemcsak a szexuális irányultságát illetően). Ha a kliens ebbe nem egyezik bele és mindenképpen szexuális irányultságának vagy nemi identitásának megváltoztatását várja tőled, kérhetsz tőle egy további alkalmat vagy megkérheted, térjen vissza a terápiába akkor, ha már kevésbé határozottan akar megváltozni és ellentmondásosabb érzései lesznek ezzel a témával kapcsolatban.

Az internalizált homofóbia megnyilvánulásai

Korábban már tárgyaltuk az internalizált homofóbiát, most csak a klinikai oldalára koncentrálunk. Az internalizált homo- és transzfóbia központi téma lehet az LMBTQI+ kliensekkel végzett klinikai munkában. Különböző hatásai lehetnek:

• alacsonyabb önértékelés
• a kliens kételkedik önmagában
• a kliens nehezen fogadja el és nagyon negatívan jeleníti meg önmagát 
• öngyűlölet
• depresszió
• destruktív viselkedések (pl. szerhasználat, önbántalmazás, öngyilkosság).

Az internalizált homo- vagy transzfóbia feltérképezése érdekében kérdezz rá, vannak-e a kliensnek negatív érzései szexuális irányultságával vagy nemi identitásával kapcsolatban, és adjál teret ezek kifejezésének. Affirmatív terapeutának lenni nem azt jelenti, hogy mindig minden szép és jó; el kell fogadnod és tudnod kell kezelni a kliens negatív érzéseit is saját nemével vagy szexualitásával kapcsolatban. Azonban teret adni ezeknek nem jelenti azt, hogy erőltetned kell ezek kifejezését, mert akkor a kliens azt hiheti, te magad vagy homofób vagy heteroszexista. Az ilyen témák megbeszélésekor vedd figyelembe, hogy nehéz valakinek saját, eleve marginalizált csoportjával kapcsolatban negatív érzéseket kifejeznie.

A fent említett okok miatt a kliensek általában nem az internalizált homo- vagy transzfóbia miatt kerülnek terápiába, hanem más okból, például szerhasználat miatt. Fontos tudatában lenned azoknak az önvédelmi mechanizmusoknak is, amelyeket pont a kliens internalizált homofóbiája aktivizál. A leggyakoribbak ezek közül:

• projekció
• racionalizálás
• azonosulás az agresszorral
• reakcióképzés
• tagadás
• elfojtás.

Klinikai pszichológusként valószínűleg ismerősek neked ezek a védekező mechanizmusok, de hasznos így együtt látni őket és átgondolni, hogyan működnek ezek az LMBTQI+ identitások esetében.

Az LMBTQI+ emberek leggyakoribb félelmei a jövőképükkel kapcsolatosak:

• hogy sosem lesz „normális” családjuk,
• hogy örökre egyedül maradnak,
• hogy sosem lehet gyerekük.

A te szereped az, hogy ezeket az opciókat felderítsd a klienssel együtt, tartsd tiszteletben és fogadd el realitásként a félelmeit és segíts őket kezelni. Itt fontos szerepet játszik a társadalmi kontextus – milyen szerepmodelleket hozhatsz fel pozitív példának, milyen biztonságos terekben találkozhat a kliens más LMBTQI+ emberekkel? Hol tart a tudatosságban és az önelfogadásban? Minél inkább normalizáljuk a jövőképét, annál jobban fogja érezni magát. Ügyelj azonban, ne tegyél olyan ígéreteket, hogy minden rendben lesz.