Az LMBTQI+ emberek szerettei és a coming out (olvasmány)

• LMBTQI+ gyerekek szülei

Amikor megtudja, hogy gyermeke LMBTQI+, sok szülő bizonytalan abban, hogyan reagáljon és hogyan tudja támogatni gyermekét. Szeretik gyereküket és segíteni akarnak neki, de sokan nem értik vagy nem akarják „bátorítani” LMBTQI+ identitását. Féltik a gyereket attól, hogy mások bántani fogják, ezért negatívan reagálnak identitására vagy nonkonformizmusának kifejezésére. Őrlődnek elképzeléseik, kulturális normáik, a félelem, a szégyen, a bűntudat és a gyermekük iránti szeretet között. Ezért előfordul, hogy ilyesmiket mondanak: „Ne hivalkodj ezzel, tartsd titokban”, „Muszáj ilyen ruhákat/frizurát hordanod?”, „Várd meg az érettségit, mielőtt elmondod másoknak, hogy meleg vagy.” A fiatalok ezeket a mondatokat elutasításként értelmezik, pedig a szülők csak a szorongásukat és az ellenséges világtól való félelmüket próbálják leplezni velük. Vannak azonban szülők, akik nagyon negatívan viszonyulnak a normától eltérő szexuális irányultságokhoz és nemi identitásokhoz. Náluk előfordul, hogy ellenségessé és erőszakossá válnak: sok olyan esetről hallani, hogy egy LMBTQI+ fiatalt a szülei vagy gondviselői testi fenyítéssel büntetnek, érzelmileg vagy szexuálisan bántalmaznak, reparatív terápiába kényszerítenek vagy akár meg is ölnek. Az ilyen esetekben létfontosságú, hogy a szociális munkások, rendőrség, mentálhigiénés szakemberek, szervezetek és menedékházak gyorsan reagáljanak az LMBTQI+ fiatal egészségének, méltóságának és emberi jogainak védelmében. 

Leszámítva azokat az eseteket, amikor a családtagok erőszakosan reagálnak a coming outra, a családok általában szeretnék megtudni, hogyan támogathatják meleg vagy transznemű gyereküket, mikor rájönnek, hogy szavaik és tetteik mekkora hatással bírnak gyermekük túlélésére és jóllétére. A szülők általában döbbenten hallják, hogy reakciójuk növelheti gyermeküknél a depresszió, önbántalmazás, öngyilkosság, HIV-fertőzés és más szexuális úton terjedő betegségek, illetve egyéb egészségügyi problémák (pl. anorexia, bulimia, drogfogyasztás, dohányzás, alkoholizálás) kockázatát. Megkönnyebbülnek viszont arra a hírre, hogy ha beszélnek meleg vagy transznemű gyermekükkel az identitásáról és kifejezik felé szeretetüket, az védőfaktort jelent ezekkel a kockázatokkal szemben és javítja a gyermek jóllétét.  

• Házastársak és partnerek

Fontos foglalkozni azzal a helyzettel is, amikor egy normának megfelelő, heteroszexuális kapcsolatban vagy házasságban élő LMBTQI+ ember coming outol. Ez komoly kihívást és érzelmileg intenzív helyzetet hoz létre mindkét fél számára, és a gyermekekre és a tágabb családra is kihathat. Megjegyzendő, hogy az LMBTQI+ közösségben a párkapcsolati minták és normák eltérhetnek a monogám heteronormatív ideáltól. A párkapcsolati dinamika ugyan hasonló lehet, de gyakran előfordul, hogy az LMBTQI+ emberek identitásukkal együtt a párkapcsolatokról vallott korábbi nézeteiket is átgondolják. Van, hogy kísérletezni kezdenek olyan párkapcsolati formákkal, amelyekben szabadabbnak érzik magukat (pl. az etikus poliamória) – ilyen esetben lehetséges, hogy nem akarnak teljesen kilépni korábbi heteronormatív kapcsolatukból a coming out után, hanem valamilyen új felállást szeretnének, ami a mentálhigiénés szakember számára szokatlan lehet. Másfelől kisebbségi státuszuk miatt az LMBTQI+ emberek gyakran szembesülnek azzal, hogy kevesebb a potenciális partner, és benne maradnak olyan kapcsolatokban is, amelyek nem felelnek meg értékeiknek, sőt esetleg bántalmazóak. 

Foglalkozni kell azzal is, hogyan menedzseli a coming outját egy olyan LMBTQI+ ember, aki nem heteroszexuális kapcsolatban él. A pár két tagja különböző értékeket és értelmet tulajdoníthat az identitás vállalásának, és ez befolyásolhatja egyéni coming outjukat is. A párkapcsolatban élő emberek coming outjára tehát párjuk érzései és preferenciái is hatást gyakorolnak. 

• LMBTQI+ emberek gyerekei 

Az 1970-es évek óta folynak kutatások, különösen a válás utáni gyermekelhelyezés kapcsán arra nézve, minőségileg másképp nevelik-e a gyerekeket a heteroszexuális és az azonos nemű párok. Több tucat vizsgálat bizonyítja, hogy a szexuális irányultság nincs hatással arra, jó szülő-e valaki.

„Ez nagy változást jelenthet a családban, főleg mindazokkal az átmenetekkel együtt, amelyekkel a válás vagy szakítás együtt jár.”