Alapfogalmak – egy kicsit mélyebben (olvasmány)

Mielőtt részletesebben belemegyünk az identitásfejlődésbe és más releváns témákba, el kell mélyítenünk az alapfogalmakra vonatkozó tudásunkat. 

A kurzuson már korábban tárgyalt alapfogalmak:

  • Biológiai nem,
  • Nemi identitás,
  • Nemi önkifejezés,
  • Romantikus és szexuális orientáció.

Áttekintettük a köztük fennálló kapcsolatot is:

  • Mindegyik alapfogalom formálja a többivel kapcsolatos mindennapi tapasztalatainkat,
  • De nincsenek ok-okozati viszonyban vagy korrelációban egymással (vagyis: összekapcsolódó, de különálló jelenségek).

A „Sokoldalú nem figura” segédanyag az „identitás” szót a társadalmi nemhez kapcsolja, de az identitás valójában sokkal bonyolultabb: a szexuális irányultságot is megélheti valaki identitásként. 

Egy személy az alábbiak bármelyikeként azonosíthatja magát:

  • homoszexuális,
  • leszbikus,
  • meleg,
  • aszexuális,
  • bármely más olyan címke, amely a szexualitást vagy a társadalmi nemet írja le.

Amikor tudósok az LMBTQI+ közösség méretét próbálják felmérni vagy abban kutatást végezni, általában az identitás alapján döntik el, ki tartozik ehhez a közösséghez. 

A szexuális orientációnak két másik összetevője is van az identitáson kívül: 

  • a vonzalom,
  • és a viselkedés.

A társadalomtudomány általában az identitáskategóriákra alapoz.

A probléma az, hogy az identitáskategóriák nem fedik le az alábbi tényezők teljes skáláját: 

  • érzelmek,
  • vonzalmak (ki érdekel valakit szexuálisan),
  • szexuális/romantikus viselkedés (amit valaki ténylegesen csinál),
  • fantáziák és gondolatok.

Az identitás alapján nem feltétlenül ismerhetők meg a személy vonzalmai és viselkedése. Például: 

Attól, mert két nő leszbikusnak mondja magát, még nagyon különböző azonos nemű vonzalmaik és szexuális viselkedéseik lehetnek. Elképzelhető, hogy valamelyiküknek ellenkező nemű partnerekkel is van tapasztalata. Ez heteroszexuális klienseknél is fontos szempont: identitásuk ugyan heteroszexuális, de elképzelhető, hogy vannak a heteroszexista normától eltérő vágyaik és tapasztalataik is. Ezért terapeutaként mindig maradj nyitott és kíváncsi, és ne kezeld merev dobozokként az identitáskategóriákat. 

Sokan vannak (például az idősebb korosztályban, ld. a 3. modulban), akik a következményektől tartva nem azonosulnak egy LMBTQI+ identitással. De nem szabad és nem is lehet egy adott identitást a kliensre ráerőltetni. Lehet valakinek boldog és teljes élete annak ellenére, hogy választott identitása nem fedi le tapasztalatainak teljes skáláját.

Fontos figyelembe venni az identitások fluiditását is. Szexualitásunk és nemünk életünk során változhat – még egy heteroszexuális cisznemű ember megélései is sokat változnak kamaszkorától öregkoráig. Az ilyen változásoknak több fajtája lehet: 

  • dönthet valaki úgy, hogy egy korábbitól eltérő identitáscímkét használ magára (például mert elfogadóbb közegbe kerül, vagy jogi vagy kulturális változások miatt),
  • előfordulhat, hogy valaki olyanok felé kezd el szexuális és romantikus érzelmeket (vonzalmat) táplálni, akik felé azelőtt nem, 
  • vagy új szexuális és romantikus viselkedések lehetősége nyílik meg előtte. 

Vagyis a szexuális és nemi identitás, a szexuális vonzalom és a szexuális viselkedés az ember élete során változhat, és ezek a változások összekapcsolódhatnak (például egy korábban leszbikus identitású nő egy férfihoz kezd vonzódni, esetleg elkezd biszexuálisként gondolni magára). Az ilyen változásokat mindenkinek nehéz kezelnie. Az   LMBTQI+ emberek gyakran szégyenkeznek az ilyen változások miatt, hiszen erős rajtuk a társadalmi nyomás, hogy „bebizonyítsák” identitásukat, megmutassák, hogy „eléggé” melegek/transzok stb.  

Még erősebb ez a szégyen, ha a változás a heteroszexista norma irányába történik: míg az azonos nemű vonzalmat megtapasztaló heteroszexuálisoknál „homoszexuális pánik”, ugyanígy egy másik nemhez vonzódni kezdő meleg embernél „heteroszexuális pánik” léphet fel. A változás egzisztenciális krízishez is vezethet. Sok LMBTQI+ ember számára megnyugvást és biztonságot adott az a gondolat, hogy ő „így született”, ezért ha megváltozik az irányultsága vagy a nemi identitása, összezavarodik és „regresszálhat” az internalizált homo/bi/transzfóbia korábbi szintjére. A változás azzal a kockázattal is jár, hogy a kliens választott családjában változások történnek.