Az LMBTQI+ emberek napi szinten tapasztalják meg az elnyomás és a diszkrimináció különböző formáit, amelyek negatív hatással vannak életminőségükre, egészséges énképükre és interperszonális kapcsolataik állapotára otthon, az iskolában vagy a munkahelyen. Ezért nagyon fontos szempont, hogy amikor egy LMBTQI+ kliens pszichés és/vagy érzelmi támogatást kér, problémáinak gyökerét nem a szexualitásában vagy a nemében kell keresni. Téves és rendkívül káros az a feltételezés, hogy az eltérő szexualitás pszichopatológiát jelez. A pszichés problémák oka nem az, hogy valaki meleg, leszbikus, transz vagy nonkonform, hanem gyakran azok az előítéletek és negatív események, amelyek az őket körülvevő elnyomó rendszerből érkeznek.
Az ezen elnyomó rendszerek hatására kialakuló szégyen számos pszichológiai probléma gyökere. A legtöbb ember élete folyamán megtapasztalja a szégyent, az LMBTQI+ emberek azonban elszigetelten és rendszerszinten. Képzeld csak el, milyen szégyellni azt, aki vagy, azt, hogy kit szeretsz. Képzeld el azt a kínzó félelmet, nehogy bárki is megtudja ezt rólad. Képzeld el, hogy mindezt naponta átéled. Elképzeléseinket kiskorunktól fogva formálja az a közeg, amelyben élünk: a szüleinktől, médiából, tanárainktól és társainktól számos olyan üzenetet kapunk az LMBTQI+ emberekről, amelyek befolyásolják nézeteinket. Ezért ha mások negatívan vagy elutasítóan állnak hozzá valakinek a szexuális irányultságához és/vagy nemi identitásához, főleg, ha ezek a hozzá legközelebb álló rokonai és szerettei, az számos pszichés problémát okozhat. Gyakori, hogy az LMBTQI+ embereket környezetük egyetlen vonásukra szűkíti le: hirtelen az illetőnek csak a melegsége/leszbikussága/transzneműsége stb. lesz fontos, mintha ezen a lencsén keresztül tekintenének rá, az LMBTQI+ ember összes többi negatív és pozitív tulajdonsága, a közös történetek és emlékek pedig kitörlődnének. Ezért hosszú évekbe telhet, amíg valaki tovább tud lépni és elfogadja az eltérő identitását.
Az önelfogadás és a szexuális irányultság identitásba való integrációja egyéni és nagyon komplex folyamat, de a kutatások azt mutatják, hogy az LMBTQI+ emberek mentális jóllétét és életminőségét legerősebben befolyásoló tényező a család támogatása. Minél több támogatást érez valaki, annál magasabb szintű a jólléte, az általános egészségi állapota, illetve jelentősen csökken az öngyilkosság, a depresszió és a szerhasználat kockázata (Ryan, 2009). Egy amerikai kutatás (The Trevor Project’s National Survey on LGBTQ+ Youth Mental Health, 2019) azt is kimutatta, hogy ha csak egy elfogadó felnőtt van egy LMBTQI+ kamasz életében, az öngyilkossági kísérlet kockázata már 40%-kal csökken. Ezért kulcsfontosságú támogatni a klienseidet abban, hogy kiépítsék saját támogató hálójukat. Ennek része lehet az is, hogy beazonosítod a lehetséges támogatókat (tanár, iskolapszichológus, mentor, oktató, edző). De pusztán azáltal is, hogy te vagy az egyik (sőt, esetleg az egyetlen) elfogadó személy LMBTQI+ kliensed életében, óriási hatást gyakorolsz rá és ez jelentős védőfaktor lehet mentális egészsége szempontjából.