Az elnyomás rendszerei – átfogóan (olvasmány)

Elsőként fontos átlátni, milyen komplex közegben élnek az LMBTQI+ emberek, és felismerni azokat az elnyomó rendszereket, amelyek hatással vannak belső és külső megéléseikre, énképükre és életminőségükre. Az általuk ténylegesen megtapasztalt erőszak, bántalmazás és az előítéletek más megnyilvánulásai csak a jéghegy csúcsa: a felszín alatt is ott vannak az elnyomó rendszerek, olyan átfogó elképzelésekként és működésekként, amelyekben előítéleteink gyökereznek.  

Visszautalva az LMBTQI+ Narratívatérkép gyakorlatra az 1. modulban: az elnyomás rendszerei a makrorendszerben megjelenő uralkodó elképzelésekhez, ideológiákhoz és narratívákhoz kapcsolódnak. Ezek mindegyik rendszerben folyamatosan jelen vannak: az intézményekben, intézményes kapcsolatokban, közösségekben, személyközi kapcsolatban és intraperszonális szinten is. 


Az LMBTQI+ narratívatérkép az 1. modulból

Az LMBTQI+ Narratívatérkép gyakorlat Bronfenbrenner ökológiai modelljén alapul. E modell szerint az ember különböző rendszerekben mozog élete során, amelyek különböző méretűek, különböző távolságban helyezkednek el tőle és közvetlenül vagy közvetetten érhetők el számára. 

Ecological systems theory. (2021). In Wikipedia. 

https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Ecological_systems_theory&oldid=1038677351

A heteronormatív társadalom

A heteroszexixmus arra az elképzelésre alapul, hogy mindenki heteroszexuális, és rendszerszinten intézményesít olyan stabil attitűdöket és előítéleteket, amelyek a heteroszexuális identitású és/vagy heteroszexuális kapcsolatban élő embereknek kedveznek. Heteronormatív társadalmunk megkérdőjelezhetetlen igazságnak tekinti, hogy a heteroszexuális identitás és párkapcsolat a norma.  

  • A homofóbia és a bifóbia is ebből a mindent átfogó elképzelésből származik. Gyökerük az, hogy valaki szó szerint fél homoszexuális emberek közelében lenni: attól tart, hogy ez valamiképpen fertőző, vagy hogy őt magát is melegnek fogják nézni. Napjainkban a homofóbia szót nemcsak a félelemre használják, hanem arra is, ha valaki irracionális gyűlöletet érez a homoszexuális vagy más nem-heteroszexuális irányultságú emberek iránt, undorodik tőlük, jellemzően mentálisan betegnek, perverznek vagy bűnösnek tartva őket (a homoszexualitás mentális betegségként való felfogásáról bővebben később olvashatsz), a heteroszexuálisokat felsőbbrendűnek tartja és ideálnak tekinti. Homofóbiának tekintjük azt is, ha egy heteroszexuális ember mindennapi szinten érzelmi és pszichés feszültséget él meg a nem-heteroszexuális irányultság kapcsán. Noha nem minden homofób fordítja elképzeléseit cselekvésbe, a széles körben elterjedt stigma erősen hozzájárul az LMBTQI+ emberekkel szembeni intoleranciához. 
  • A monoszexizmus az az elképzelés, hogy az ember csak egy nemhez vonzódhat, vagyis vagy heteroszexuális, vagy homoszexuális. Ebből fakad a biszexuálisokkal szembeni gyűlölet, akikről sokan azt gondolják, bizonytalanok magukban, promiszkuisok vagy egyszerűen csak „divatból” csinálják – az ilyen elképzeléseket nevezzük bifóbiának. 

Azt az elképzelést, hogy csak két nem létezik és ezeket a születéskor kijelölt nemünk határozza meg, ciszgenderizmusnak hívjuk. Ez az elképzelés sokféle kontextusban és intézményes szinten is megjelenik. A legegyszerűbb példák a nyilvános, irodai stb. vécéken megjelenő férfi és női jelek, vagy hogy minden jelentkezési lapon be kell jelölnünk, hogy férfiak vagy nők vagyunk. Gondolj csak bele: egy transznemű embernek számos hétköznapi helyzetben kell döntenie arról, vállalja-e nemi identitását. Egy heteroszexuális cisznemű szakember privilegizált helyzetéből nézve ezek triviális dolgoknak tűnnek. De sok más jelenséggel együtt azt az érzést erősítik a nem cisznemű emberekben, hogy szégyenkezniük kell, nem tartoznak bele a társadalomba és láthatatlanok. 

  • A transzfóbia a ciszgenderizmusból fakad, és a transz embereket lealacsonyító negatív attitűdök széles tárházát foglalja magában. A transzfóbiáról részletesebben a 2. modulban van szó. 
  • Interfóbia – Az interszex embereket már említettük korábban, amikor a születéskor kijelölt nemről volt szó. A biológiai nem bináris felfogásából fakadóan naponta számos interszex csecsemőn hajtanak végre beleegyezés nélküli műtéteket (a nemi szervek megcsonkítását) szerte a világon. Az interfóbia különböző megjelenési formái az erőszak, csonkítás, nem kívánt hormonkezelés, orvosi beavatkozások és a súlyos diszkrimináció számos formája. Az ENSZ ezeket az interszex emberek ellen elkövetett cselekményeket 2015-ben kínzásnak és az emberiség elleni bűntettnek minősítette.